Délután ittam két kávét (nem szoktam), így most hajnali háromkor álltam neki bio müzlit készíteni (ezzel legalább nem ébresztem fel a családot).
Az első tanulság: a fűszereket érdemesebb a zabpehelyhez keverni, mert a mézben csomósodik, nehezebb kikeverni.
Második tanulság: ne blogot írj vagy mással foglalkozz, hanem tényleg keverd meg legalább egyszer sütés közben (a sütés úgyis csak pár perc).
Harmadik tanulság: érdemes egy kevés vajjal vékonyan kikenni a tepsit.
Hozzávalók:
1 csomag (500 g) bio zabpehely
1 bögre (20-25 dkg) bio méz
1 csomag (125 g) bio vaj
1 evőkanál fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg
ízlés szerint:
kókuszreszelék
olajos magvak (mandula, dió, mogyoró)
mazsola, aszalt vörösáfonya stb.
Természetesen amiből lehetett, biót használtam.
Elkészítés:
A zabpelyhet összekeverjük a fahéjjal és a szegfűszeggel. A vajat és a mézet felolvasztjuk, a zabpehelyre öntjük. Összekeverjük, kivajazott tepsiben szépen eloszlatjuk, közepes lángon pár perc alatt átsütjük. Sütés közben néhányszor megkeverjük, hogy ne égjen meg az alja.
Hozzákeverjük az aszalt gyümölcsöket és a durvára vágott magvakat.
Én 5 púpos evőkanál kókuszreszeléket, 10 dkg mandulaszeletet (egész mandula nem volt itthon), 15 dkg durvára vágott diót és 20 dkg mazsolát tettem bele. Az aszalt áfonyám sajnos elfogyott, pedig a savanykás íze nagyon feldobta volna. Míg langyos, egyszer-kétszer átforgatjuk, hogy biztosan ne tapadjon össze.
Ha teljesen kihűl, üvegbe tesszük.
A 1,5 éves kisfiam még nem ehet olajos magvakat, így két adagot készítettem, a kisebbet neki szántam.
Édesszájúak esetleg tehetnek hozzá még mézet, de érdemes számolni azzal, hogy a kókusz és a mazsola is édesít.