Napok óta terveztem, hogy megsütöm ízHUSZÁR habkönnyű sajtfánkját.
2 törpével vagyok itthon, az egyikük beteg, így a férjemet kértem meg, hogy menjen el comté vagy gruyère sajtért a közeli üzletekbe. Sajnos sehol sem kapott, messzire pedig nem akartam küldeni (alig várom esténként, hogy kicsit vigyázzon a gyerkőcökre), így maradt a trappista sajt. Sajnos mind leragadt, de valószínűleg azért, mert ez a sajt lágyabb. Az utolsó adagba kevertem még egy pici lisztet. A formája szebb lett, de ugyanúgy leragadt.
Ennek ellenére nagy sikere lett.
Ha már sajtfánk, készítettem néhány fánk alakút is.
A tetejét nem kentem be tojással, mert nagyon lágy volt a tészta (és a gyerekek is sürgettek). Igazán szép képekért érdemes rákattintani a profi szakács oldalára. :)
Amikor megláttam, hogy a belseje teljesen üres, nem bírtam magammal, és készítettem egy kis sajtkrémet hozzá. Volt még egy kis sajtom a hűtőben, szinte kínálta magát. Hasonlóan kezdtem hozzá, mint a besamel mártáshoz, de mivel a sajt így is zsíros, a vajat most kihagytam: egy kis lisztet elkevertem némi tejjel, sóztam, borsoztam, majd főzés közben sűrítettem. Hozzáadtam a reszelt trappistát, és megtöltöttem néhány kis fánkot. Nagyon szépek maradtak, míg ketté nem vágtam őket - akkor kissé kilapultak.
Nagyon laktató, fejenként 1-2 darabnál többel nem érdemes számolni.